Nagyszombat
legfontosabb eseménye az étel megszentelése. Amikor Sylwia először mesélt róla,
hogy az emberek kis kosárkákkal vonulnak a templomba, hogy az abban található
tojást, kolbászt, kenyeret, sót és süteményt a pap megszentelje, úgy képzeltem,
majd a templomban lesz egy kisebb közösségnyi ember, akik ragaszkodnak ehhez a
hagyományhoz. Ehhez képest száz métert sem jöttünk az iskolától, s lépten
nyomon kis, fehér terítővel letakart kosaras emberekbe botlottunk. Nem csak
kisgyerekes családok, de egyedül lévő felnőttek, s idősek is kosarakkal
közlekedtek. Nem is tudom, egyáltalán láttunk-e olyan embert, akinél nem volt.
A hatalmas templom is tömve volt, a padsorok között egy hosszú asztal, melyen a
kosarak pihentek. A pap reggel kilenc és este hat között minden félórában
előbukkan, s megszenteli az addig összegyűlt kosarakat. Kifelé menet pedig
sorban állás volt a szenteltvízért. Emitten pedig az én kosárkám, Sylwia tömte
meg minden jóval:
A
Vasárnapot a lengyeltanárom Magorzata családjánál töltöttem. Volt żurek (a
legjobb, amit eddig ettem) és barszcz (ez utóbbi az első lengyel étel, ami nem
jött be, ha a befőttes cékla levét felmelegítenénk, szerintem kb. ugyanezt az
ízélményt kapnánk), rengeteg jó hideg táplálék, meg káposztával és hússal
töltött palacsinták kirántva és összességében is egész nap játszottunk és
ettünk. Gosia családja mondjuk nem a tipikus lengyel család megtestesülése,
hatalmas házuk van egy kis faluban, ötpercnyi sétára egy tóval (itt persze
sántít a dolog, azért ezen a környéken nagyon sokan laknak ötpercnyi sétára egy
tótól, sőt már azzal a kérdéssel is állítottak meg az utcán, hogy merre van mind közül a legközelebbi tó), otthon öltönyben sem feszengnek és a családfő
teljes természetességgel ül le időnként a zongora elé.
Hétfőn
Sylwia nagynénjénél voltunk, rengeteg rokon, rengeteg vodka és eszméletlen
mennyiségű étel. Mind közül kiemelendő a bigos, ami a székelykáposztához
hasonlatos, ám paradicsomot és gombát is tartalmaz.[1] A nagy
tapasztalat, hogy ha az ember mindent úgy csinál, mint a lengyelek, simán
meglehet inni egy tojáslikőrt és hét vodkát anélkül, hogy az ember a nap végén
fáradságon kívül egyebet is érezne.
Természetesen
még húsvétkor is esett a hó.
Az utolsó mondathoz:
VálaszTörléshonnan a fenéből van minderre nekik (folyamatosan) pénzük?
A horgolást a kosárkából hozzad haza :-)
Ha nem kell visszaadnod :-)
Passz...
TörlésEzt nem gondolod komolyan, hogy miközben a ruháim egy részét nem fogom hazahozni helyhiány okán, majd pont egy horgolást fogok cipelgetni 1000 km-ről? :D