A
hetedik Podlaskie Turisztikai Vásáron mi is képviseltettük magunkat, így a
harmadik hétvégét Sylwiával, Boskival és Paulinával Białystokban töltöttük.
Hogy őszinte legyek szerencsém volt, mert csak az első napot töltöttem kint a
vásáron, ezen kívül gyakorlatilag szabad kezet kaptam a szabadidőm eltöltését
illetően. Reggel a standunknál megismertem Guillaume-ot Franciaországból, aki
kb. ugyanazt csinálja, mint én, csak éppenséggel egy sokkal hülyébb nevű
nemzeti parkban (Park Krajobrazowy Puszczy Knyszyńskiej).
Először totális sokkot kaptam az akcentusától és szinte semmit sem értettem
abból, amit mond. Azóta habituálódtam a kiejtéséhez, s meg kell, hogy valjam
Guillaume a legjobb arc eddig az összes új ismerősöm közül. Lesz majd
elméletileg egy közös projektünk, már alig várom. Maga a kiállítás elég unalmas
volt, főleg, hogy teendőm nem akadt, a standokat meg a harmadik körbejárás után
már kívülről fújtam. Az egyik néninél vettem valami túrós süteményt, azon a
címszón, hogy most már tényleg enni kéne valami lengyelt, de pár héttel később
megtudtam, hogy ez egy tipikus tatár édesség volt. Ania meg itatott velem és
Álmossal valami furcsát, de már meg nem mondom, mi volt az. Este Boskival
bejártam a várost élelmiszer után kutatva. Kb. egy óra múlva találtunk csak egy
közértet, másnap persze kiderül, hogy ha az ellenkező irányba indulunk el,
mintegy 300 méter után nyert ügyünk van. Később bevetettem magam a białystoki
éjszakába, megismertem vagy 15 önkéntest és a legendás Wodopojka nevű vodkabárt
is. Egy złotyért lehet kapni uborkalevet üdítőspohárban, itt már csak így megy
ez. Másnap persze nem voltam olyan nagy legény, némi aktivitásra csak estére
futotta, akkor a Łomża és a Puszczy Knyszyńskiej munkatársaival. Apropó, azt
mindig elfelejtem írni, hogy egyesek arra vetemednek, hogy málnaszörppel
fogyasztják a sört. Ezen a hétvégén Szent Patrik nap is volt, így a helyi ír
pubban ezt a szokást még azzal is tetőzték, hogy zöld szörpös zöld söröket
hoztak létre. Másnap Álmossal étterem és hering nap. A hering dolgot nem nagyon
sikerült megértenem, valami olyasmiről van szó, hogy a białystoki dialektuson a
többi lengyel aképp gúnyolódik, hogy heringbeszédhez hasonlítja azt (már
amennyiben ennek bármi értelme lehet). A helyiek meg csinálnak belőle egy
fricskát és büszkék a heringségre. A hering napon volt egy csomó heringes étel
(mivel harcsán kívül semmit nem eszem, ami vízben él, ez nem volt rám valami
nagy hatással) valamint heringes kacatokat is vásárolhattak az érdeklődők
(igen, erre valódi igény is mutatkozott). Utána Monikánál, Álmos mentoránál
degeszre ebédeltük magunk (végre házi lengyel koszt!).
Viccesek ezek a szokások (uborka, uborkalé, sör mellé málnaszörp... brrr...)
VálaszTörlésSajt mézzel....brrrr... :S
TörlésAz uborkalé igen jó a vodkához, az oroszok savanyú uborkát esznek, de a lé az jobb. A sört nálunk is izesitik már! Van citromos és áfonyás. A férjem kivan tölük!
VálaszTörlésA kovászos uborka itt is népszerű, nekem az kevésbé volt bizarr, mint magát a levet pohárból inni:)
Törlés